Blogolj!

80 éve hunyt el Darányi Kálmán


Darányi Kálmán, aki 1936 és 1938 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, nyolcvan éve, 1939. november 1-jén hunyt el.

1886. március 22-én született Budapesten, nagybátyja Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, unokatestvére a történész, később vallás- és közoktatási miniszter Hóman Bálint volt. A budapesti egyetemen 1909-ben szerzett államtudományi doktorátust, ezután közigazgatási gyakornok, majd a Belügyminisztériumban segédfogalmazó lett. 1910-től az erdélyi Fogaras vármegye főszolgabírója volt, az első világháborúban az orosz és román frontra vezényelték.

Hazatérve 1917-ben - Tisza István miniszterelnök lemondása után - a felvidéki Zólyom vármegye főispánjává nevezték ki. Tisztségéről az 1918-as őszirózsás forradalom kitörésekor lemondott, és a közélettől visszavonulva Veszprém vármegyei birtokán gazdálkodott. 1920 elején Komárom és Győr vármegyék kormánybiztosa, majd főispánja lett, a második királypuccs alatt betegsége miatt nem kényszerült állásfoglalásra. 1922-től Moson vármegye főispánjának is kinevezték, tevékeny szerepet játszott a református egyház világi vezetésében is.

A Trianon utáni stabilizációt végrehajtó Bethlen István kormányfő híveként 1927-ben a kormányzó Egységes Párt színeiben országgyűlési képviselővé választották Mosonmagyaróváron. A következő évben Bethlen a miniszterelnökség politikai államtitkárává nevezte ki, ezt a tisztséget megtarthatta Bethlen 1931. évi lemondása után Károlyi Gyula, majd az 1932-ben hivatalba lépett Gömbös Gyula kabinetjében is. Darányi egyre szorosabb politikai és személyes kapcsolatba került Gömbössel, és amikor az 1935 elején nyíltan szakított Bethlennel, Darányit földművelésügyi miniszterré nevezte ki. Nevéhez fűződött az új erdőtörvény és a cselédtörvény megalkotása, valamint a hitbizományok reformjáról szóló törvénycikkek elfogadása.

A betegeskedő Gömbös helyett 1936. május 14-től ő látta el a miniszterelnöki teendőket, a kormányfő halála után, október 10-én Horthy Miklós kormányzó őt nevezte ki a kormány élére. A Gömbös által folytatott, kudarcos tekintélyuralmi kormányzás helyett visszatért a konzervatív politikához. Kiszorította a kormánypártból a radikálisokat, keményen fellépett a szélsőjobboldallal szemben, betiltotta Szálasi Ferenc pártját, akit bíróság elé állított és börtönbe juttatott, de a nyilas párt ennek ellenére más néven többször is újraalakult. Elfogadtatta a kormányzó és a felsőház jogkörének kiterjesztését, az egyre súlyosabb társadalmi feszültségek enyhítése érdekében szociális reformokat vezetett be.

A külpolitikában - a Gömbös-féle egyoldalú német orientációt túl veszélyesnek tartva - eleinte igyekezett Londonhoz és Párizshoz is közeledni, nyitottabb politikát hirdetett a kisantant felé. Németország azonban egyre nagyobb teret nyert a térségben, Nagy-Britannia pedig a megbékéltetési politika jegyében jelezte, hogy ez ellen nem kíván semmit tenni. Darányi 1937 novemberében Németországban Hitlerrel tárgyalt, kormánya ezután egyre jobbra tolódott, aminek újabb lendületet adott az 1938. márciusi Anschluss, Ausztria bekebelezése a náci Harmadik Birodalomba. A kormányba németbarát politikusokat emelt be, titkos tárgyalásokba bocsátkozott a szélsőjobboldallal. Darányi, aki maga is fajvédő eszméket vallott, 1938 áprilisában terjesztette be az első zsidótörvényt, amellyel a szélsőséges antiszemita mozgalmak vitorlájából akarta kifogni a szelet. A törvény 20 százalékban maximálta a különböző foglalkozási ágak kamaráiban a zsidó származásúak arányát, akiket nem faji, hanem felekezeti alapon határoztak meg. A törvényt már lemondása után, május 28-án fogadták el, de a jogszabály - Darányi számításával ellentétben - heves vitákat váltott ki, és nem gyengítette, hanem erősítette a szélsőjobboldalt.

A magyar politika fő célkitűzésének számító revízió érdekében az akkor még önvédelemre sem képes, a környező országokéhoz képest rendkívül gyenge hadsereg fejlesztése érdekében 1938. március 5-én Győrben egymilliárd pengős fegyverkezési programot hirdetett meg. Az öt évre szánt összeget két év alatt felhasználták, aminek rendkívül jelentős gazdaságélénkítő hatása lett.

Horthy és a mögötte álló befolyásos konzervatív körök úgy vélték, hogy Darányi túl engedékeny a szélsőjobboldallal szemben, a miniszterelnök és a kormányzó kapcsolata megromlott, majd ellenségessé vált. Miután Horthy magához rendelte, és nyíltan kifejezte bizalomvesztését, Darányi 1938. május 14-én egészségi állapotára hivatkozva lemondott a miniszterelnöki hivatalról, helyét Imrédy Béla vette át.

Rövid időre visszavonult, de 1938 októberében már a kormány megbízottjaként vett részt az első bécsi döntés előkészítésében, Hitlerrel, majd Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyalt a jövőbeni szlovák-magyar határ ügyében. 1938. december 5-től a képviselőház elnöke volt, bemutatkozó beszédében már az első bécsi döntés után visszatért Felvidékről küldött képviselőket is üdvözölhette. Egészsége 1939 nyarán gyors romlásnak indult, súlyosbodott cukorbaja, és valószínűleg agydaganata is volt. Az év júliusában trombózissal kórházba került, és november 1-jén meghalt.

Darányi Kálmán komoly és józan, de nem nagyformátumú politikus volt. Határozatlan, nem vezetésre termett alkata miatt a jobbra tolódás folyamatát nem tudta megállítani, az egyre erősödő szélsőjobboldallal szemben gyengének bizonyult.

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/85364/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?