Blogolj!

130 éve született Adolf Hitler


Százharminc éve, 1889. április 20-án született az ausztriai Braunauban Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom Führere, aki a holokauszt felelőseként és a második világháború kirobbantójaként sok millió ember halálát okozta. 

Apja vámtisztviselő volt, a család gyakran költözött, Adolf Passauban, Lambachban és Linzben végezte iskolai tanulmányait, amelyekkel tizenhat évesen felhagyott. A bécsi Művészeti Akadémiára nem vették fel, ezért képeslapok festéséből tartotta fenn magát, képeit később előszeretettel hamisították. Bécsi éveiben nagy hatást gyakorolt rá a nagynémet mozgalom, amely az összes német egyetlen birodalomban való egyesítését tűzte ki célul, kizárva onnan a nem német (magyar, zsidó, szláv stb.) elemeket. A császárvárosban kedvelte meg Wagnert is, akiben a germán mitológia újrateremtőjét látta. Érdeklődése az építészet felé fordult, bár tanulmányokat e téren sem folytatott; gigantomán elképzeléseit később Albert Speer ültette át a valóságba.

Az 1913-tól Münchenben élő Hitler az első világháborúban önként jelentkezett szolgálatra, a nyugati fronton kétszer sebesült meg, és kétszer kapta meg a Vaskeresztet. Az összeomlás után a német hadsereg ügynökeként és propagandistájaként tért vissza Münchenbe, s miután kiderült, hogy könnyen hat az emberekre és remek szónok, fontolgatni kezdte a politikai pályát. 1919 őszén tagja lett a Német Munkáspártnak, amely a következő évben Hitler javaslatára tette neve elé a nemzetiszocialista jelzőt. 1921-ben már a párt vezetője (Führer) volt, ő alakította ki az NSDAP jelképrendszerét: a barna ing viselését, az ősi jelképnek számító horogkereszt fehér körben vörös zászlóba helyezett változatát, a felemelt jobb karral való Heil Hitler! köszöntést.

1923-ban Münchenben az úgynevezett sörpuccsal sikertelenül próbálta megragadni a hatalmat, a börtönben született Mein Kampf (Harcom) című könyve. Ebben fogalmazta meg ideológiai-politikai elképzeléseit: a fajilag felsőbbrendű, az egész világ fölötti uralomra hivatott németek egy birodalomban való egyesítését, "életterük" megteremtését, a versailles-i békerendszer szétzúzását. Ehhez szerinte szükséges a német nép "fajtisztaságának" megóvása az idegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól, továbbá az, hogy a nép rábízza magát a nagy feladat megoldására képes vezérre.

Hitler a kiszabott öt év helyett 13 hónap múlva szabadult, s talpra állította pártját. Az 1927-es müncheni pártnapok már külsőségeiben is igazi nemzetiszocialista rendezvény volt zászlókkal, alakzatban menetelő barna inges egységekkel. Az NSDAP az 1928-as választásokon még csak 12 képviselői helyet szerzett, de a nagytőke támogatásával és féktelen demagógiával ezt a nagy gazdasági válság idején, 1930-ban már 107-re tornázta fel. A párt tovább erősödött, és a német állampolgárságot 1932-ben elnyerő Hitler az abban az évben rendezett választások után már a legerősebb parlamenti erő élén állt.

Az állandósult belpolitikai válság feloldására Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárrá, aki azt ígérte, hogy két négyéves terv keretében megszünteti a munkanélküliséget, helyreállítja a gazdaságot és Németország nagyhatalmi státusát. Jelentős közmunkák beindításával, nagyarányú építkezésekkel, a hadiipar és a hadsereg rohamos fejlesztésével valóban sikerült gazdasági fellendülést és életszínvonal-emelkedést elérnie.

Ellenzékével könyörtelenül számolt le: a Reichstag épületének 1933. február 27-i felgyújtása után korlátozta a szabadságjogokat, a márciusi választások fölényes megnyerése után pedig megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, amely kiiktatta a parlamentet, őt pedig lényegében diktátori hatalommal ruházta fel. Ennek birtokában sajátján kívül valamennyi pártot betiltotta, majd 1934-ben, a "hosszú kések éjszakáján" fizikailag is megsemmisítette párton belüli ellenzékét. Hindenburg halálát követően, 1934. augusztus 2-tól - összevonva az államfői és kormányfői jogokat - Vezér és Kancellár, egyben a hadsereg főparancsnoka is lett, s gyorsított ütemű fegyverkezésbe kezdett. Nekilátott a zsidókérdés "megoldásának" is: 1935 szeptemberében elfogadtatta a faji alapon álló nürnbergi törvényeket, melyek értelmében birodalmi polgár kizárólag német vagy rokon vérű egyed lehetett, az 1938. november 9-i "kristályéjszaka" pedig már a zsidókkal szembeni közvetlen fizikai leszámolás kezdetét jelezte, a holokauszt hatmillió zsidó életét követelte.

A versailles-i békerendszer revíziójára irányuló politikája az 1930-as években egyik sikert a másik után könyvelhette el: a Saar-vidék visszacsatolása, a Rajna-vidék katonai megszállása, a Berlin-Róma tengely és az antikomintern-paktum létrehozása Olaszországgal és Japánnal, az Anschluss, azaz Ausztria és Németország egyesítése, Csehszlovákia feldarabolása.

Mindez logikusan vezetett Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadásáig, a második világháború kirobbantásáig. A kezdeti német katonai sikerek nyomán Európa nagy része német fennhatóság vagy befolyás alá került. Hitler 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót is, de csapatait Moszkva alatt megállították, az 1942 telén vívott sztálingrádi csata pedig fordulatot hozott a háború menetében. 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a Harmadik Birodalom nem kerülhet ki győztesen a világégésből, 1944 júniusában az angolszász szövetségesek is partra szálltak Normandiában. Hitler, aki több merényletkísérletet is túlélt, a vesztes háború okozta kilátástalan helyzetből az öngyilkosságban talált kiutat: 1945. április 30-án, két nappal Berlin eleste előtt bunkerében feleségével, Eva Braunnal együtt ciánkálival megmérgezte magát.

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/71657/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?