100 éve tört ki a cattaroi matrózlázadás, amit NEM Horthy Miklós vert le

Tóth Marcell

Lázadó matrózok 1918. február 1-jén Cattaroban. Fotó: Wikipédia

A ma Montenegróban található Kotor, olaszosan Cattaro 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, s egyben Póla mellett a legfontosabb haditengerészeti bázis. E két településen robbant az az elégedetlenségi hullám 1918. február 1-jén, amit az Adriai-tenger mellett tétlenségre kárhoztatott tengerészek indítottak el.

A pólai forrongás hamar elhalt, a kotorii viszont továbbfejlődött, ami cattaroi matrózlázadás néven vált ismertté. A St. Georg páncélos cirkáló matrózai felfegyverkeztek, felvonták a vörös lobogót, s más hajók is ugyanígy tettek. Nem mindenki csatlakozott, Horthy Miklós korábbi hajóján, a Novarán például kitették a lázadókat, majd elhagyták a Kotori-öbölt.

A felkelők matrózbizottságokat hoztak létre, majd Központi Matróztanácsot választottak, élén Franz Rasch hajómesterrel. A lázadók Hansa ellentengernaggyal kívántak tárgyalni, aki azt kérte, hogy írásban nyújtsák be a követeléseiket. Ezek az alábbiak voltak:

„Amit akarunk!

I.

  1. Intézkedéseket kell tenni egy azonnali, általános béke megkötésére
  2. Teljes politikai függetlenség más hatalmaktól.
  3. Békekötés az orosz demokratikus békejavaslatok alapján "annexió nélküli béke" stb.
  4. Teljes leszerelés és önkéntes milícia felállítása.
  5. Népek önrendelkezési joga.
  6. Lojális válasz Wilson jegyzékére.
  7. A bevonultak hozzátartozói részére hatékonyabb támogatás és elegendő (megfelelő) ellátásuk élelmiszerrel és ruhaneművel.
  8. Demokratikus kormányformák.

II.

  1. Az elégtelen élelmezés miatt el kell hagyni minden szükségtelen munkát és gyakorlatot. A munkáscsoportok részére külön élelmezési kiszabat.
  2. Több és hosszabb kimenő.
  3. Legalább hat havonta 31 nap szabadság az utazási napok nélkül. Ugyan ez vonatkozzék a tisztekre is.
  4. Bevezetése az emberhez méltó és gyors szabadságos vonatok indításának, a szabadságoltak részére az élelmezési illeték felemelése és esetleg az élelmezés természetbeni kiadása.
  5. Igazságos élelmezés a hajókon. Tisztek és legénység ugyanazon a konyhán kosztoljanak.
  6. Úgy a tisztek, mint a legénység jobb dohányellátása.
  7. A levélcenzúra megszüntetése.
  8. Némely hajók és naszádok különleges kívánságainak tekintetbe vétele.
  9. Ennek a tüntetésnek nem lehet semmi néven nevezhető megtorlása.”

 

A Kotori-öböl az erődből nézve ma. Fotó: szerző

Hansa ekkora már megtette a szükséges ellenintézkedéseket, eltávolította a rádióadókat, hogy ne tudjanak a cattaroi matrózok segítséget kérni. Végül a felkelés gyengeségét látva úgy döntött a flotta, hogy leveri a felkelést. A polgári lakosságot február 2-án evakuálták. Közben a szárazföld felől katonai egységeket csoportosítottak át, akiket megtévesztettek a hadműveletek valódi célját illetően, valamint két német tengeralattjáró lezárta az öböl bejáratát, így megszűnt a menekülés lehetősége. 3-án reggelre újból helyre állt a rend.

A megtorlás enyhe volt, 386 tengerészt vettek őrizetbe hosszabb-rövidebb időre, de csupán négy főt – három horvátot és egy csehet – végeztek ki. A lázadás ugyan dontos szerepet tölt be a délszláv történelembe, mint egy nemzetiségen, délszláv identitáson alapuló lázadás, ezt azonban sem a matrózok követelései nem erősítik meg (csupán egy vonatkozott Wilson 14 pontjára), sem az, hogy szinte minden náció részt vett a lázadásban, habár az őrizetbe vettek 48 százaléka horvát, 20 százaléka szlovén volt – és tegyük hozzá: 8 százaléka magyar. A vörös lobogó felhúzása és a matróztanácsok létrejötte ellenére kommunista felkelésnek sem minősíthető, hiszen hűségesek maradtak (saját bevallásuk szerint) a császárhoz és az osztrák-magyar zászlót is megtartották a másik mellett.

Viszont ennek köszönhetően bukott meg Maximilian Njegovan admirális, a flotta addigi parancsnoka, helyét – sok rangban előtte állót megelőzve – Horthy Miklós vette át. Az azonban nem igaz, hogy a későbbi magyar kormányzó verte volna le a felkelést, majd alkalmazott volna kegyetlen megtorlást. Egyrészt ekkoriban Pólában tartózkodott, másrészt pedig – az egyébként enyhe – ítéletekhez sem volt sok köze.  Tehát Horthy Miklóst a cattarói matrózlázadás leverésével hamisan összefüggésbe hozták már a II. világháború vége előtt hazánkban...

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/47999/pics/lead_800x600.jpg
cattaroi matrózlázadás,Horthy Miklós,I. világháború
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?