Legendás magyar fegyverek (VI. rész): a Csaba páncélgépkocsi

Tóth Marcell

39 M. Csaba páncélgépkocsi

Magyar tervezte, Magyarországon gyártották, mégis kevésen múlt, hogy a típust csak az ellenség kezében lássa a magyar honvéd. A Csaba páncélgépkocsi elődjét ugyanis a RAF akarta nagy számban használni.  

Ha Straussler Miklós, avagy Nicholas Straussler nevére keresünk, akkor furcsa kettőségre figyelhetünk fel: a tervező járműveit mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak használták. A magyar mérnök az I. világháború után előbb Franciaországban, majd Nagy-Britanniában telepedett le, Londonban kezdett vállalkozásba. 1930-ban azért érkezett Magyarországra, hogy olcsón építhessen prototípusokat, ugyanis a munkát a csepeli Weiss Manfrédnál az angliai ár ötödéért megcsinálták. A ’30-as években az a helyzet alakult ki, hogy a magyar mérnökök egy egyre jobban ellenségessé váló állam, Nagy-Britannia felkészülését segítették elő a világháborúra, hiszen habár elméletileg az Alvis Ltd. számára dolgoztak, gyakorlatilag viszont a brit hadsereg és a légierő megrendeléseit teljesítették.

Az eredeti A.C. II

A négykerékmeghajtású A.C. (Armoured Cars) I és II alvázai is ezek közé tartoztak. Az 1935-ben elkészült A.C II-ből 50 darabot rendeltek, ezeket a hollandok, a portugálok és a brit légierő (RAF) használta, habár az angolok a tervezett mennyiség töredékét rendelték meg, mert nem cserélték le régi járműveiket.

Már Csabaként

1938-ban a győri program meghirdetése után a magyar hadsereg vezetői úgy ítélte meg, hogy szükségük van egy korszerű, felderítési, biztosítási feladatokra alkalmas páncélgépkocsira. A szükséges módosításokat követően ez lett a 39 M. Csaba, amely szemmel látható rokonságban állt az A.C. II-vel, habár megváltoztatták a páncéltest és a torony vonalvezetését. Az eredeti, saját tervezésű 100 lóerős motor helyett a kölni Ford 90 lóerős nyolchengeres erőforrását kapta, amelynek köszönhetően a hatótávolsága a 150 kilométert, maximális sebessége a 65 kilométer/órát érte el a 20 mm-es nehézpuskával és 8 mm-es géppuskával felszerelt, közel hat tonnás csatárkocsinak.

Belülről

A típust 1939-től gyártották, az első 8 jármű vastesttel készült, s kiképzésre használták, a többi rendes páncélzattal gördült le a gyártósorról. A Csabák részt vettek az erdélyi bevonulásban és Délvidék visszafoglalásában. Ez utóbbi helyen már veszteséget is szenvedtek, az egyik fotón kifejezetten látható, hogy a magyar hadijelzés célkeresztként funkcionált a jugoszláv páncéltörő ágyú kezelői számára, így ezt később megváltoztatták.

Délvidéken aknára futott jármű, de ezen is látszik, hogy mit értettem célkereszt alatt.

A második Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem adományozása is a Csaba páncélgépkocsihoz kötődik. Az 1. lovasdandár kötelékében szolgáló Merész László páncélgépkocsi-szakasza 1941 augusztusában önállóan meghiúsított egy szovjet kitörési kísérletet Umanynál. Két Csaba páncélgépkocsival előbb egy szovjet lovas egységet futamítottak meg, majd 20 tehergépkocsit lőttek ki és a rajtuk utazó katonákra tüzeltek. Végül két szovjet harckocsival csaptak össze, de az egyik ellenséges jármű „megvakítása” után visszafordultak a szovjetek. A következő évben a Don-kanyarban is szolgáltak a Csabák, összesen 18 járművet szállítottak ki.

A rendszeresítés után felmerült az igény, hogy olyan rádiókkal szereljék fel a típus egyes járműveit, amelyek 100 kilométer távolságról is képes biztosítani az összeköttetést a parancsnokság és a harcolók között. Ennek jegyében kiszerelték a nehézpuskát a járműből, és kisebb toronnyal, valamint nagyméretű keretantennával láttak el. Ez lett a 40 M. Csaba parancsnoki páncélgépkocsi, amelyből 20-22 darab készülhetett. Az első két példány sérült csatárjárművekből lett átalakítva, ezt bizonyítja az is, hogy más az antennák rögzítési helye, a rendszámuk alapján is csatárnak tűnnek, valamint az egyikről – az első prototípusról (Pc 162-es rendszám) – a gyűjteményemben található egy kép még csatárjárműként (sajnos dátum és más információk nélkül).

A típust egészen a világháború végéig használták, 1944-ig gyártották. Összesen 119 Csaba készült, ezen felül 53 AC II-es. További 20 félkész példányt találtak Csepelen a háború után, ezeket azonban beolvasztották. A Csabából – más magyar páncélozott járművekkel ellentétben – még Kubinkában sem maradt meg egy példány sem. Érdekesség, hogy 18 Csaba tornyot átadtak a Folyamőrségnek egy 1943-as utasítás nyomán, amelyeket a PM, PAM csónakokra, naszádokra szereltek fel.

A képek forrása - az utolsót leszámítva - a Fortepan gyűjteménye.

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/47520/pics/lead_800x600.jpg
Csaba páncélgépkocsi,II. világháború,Legendás magyar fegyverek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?