Így lopták el a kommunisták a karácsonyt!

Tóth Marcell

A Grincs nyomába sem érhet Rákosi pajtásnak, avagy szenteste az ÁVH hatalmának csúcspontjára is emlékezhetnénk.

Miközben 1949. december 24-én magyar családok százezrei díszítették a karácsonyfájukat, az Államvédelmi Hatóság köreiben is volt öröm az ünnepre: aznap önállósították a szervezetet a Belügyminisztériumtól, azaz most már hivatalosan is állam lett az államban a már akkoriban rémisztő hírnevet kivívó testület.

Véletlen? Aligha! – mondhatnánk, ha az összeesküvés-elméletek terjesztői lennénk, de most nincs szükség ilyesmire: dokumentumok igazolják, hogy az állampárttá vált

Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége már egy hónappal korábban a karácsony miatt aggódott.

Helyesebben amiatt, hogy a „klerikális reakció” tagjai „megpróbálják a tömegek vallásos érzületét ez alkalommal is felhasználni”. Kisebb-nagyobb intenzitással ez jellemezte a következő évtizedeket is: előbb az ünnepet próbálták átalakítani, majd a Kádár-korszak alatt a karácsony vallási jellegét igyekeztek háttérbe szorítani.

1950-ig sorra törölték ki az egyházi ünnepeket a naptárból, karácsonyból is csupán december 25. maradt ünnepnap, Nagy Imre 1953-ban ugyan átmenetileg visszaállította munkaszüneti nappá 26-ot is, de a bukása után ismét „helyreállt a rend”. A szenteste helyett a fenyőünnepet próbálták bevezetni Rákosi Mátyásék, ezzel egészen az 1980-as évekig kísérleteztek, s csak a rendszerváltás előtt egy évvel hagytak fel vele.

Szó szerint a kommunisták Istenével próbálták helyettesíteni Isten fiát, a december második fele Sztálin ünnepelt 70. születésnapjáról szólt (hivatalosan ugyanis 21-én született a szovjet diktátor, más kérdés, hogy ebben is hazudott), a pesti trolik számait látva erre ma is nap, mint nap emlékezhetünk. Azonban még hatásosabb volt a félelemkeltés: 1949-ben,

karácsony másnapján vitték el Mindszenty József bíborost, hogy egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélhessék.

De a legkisebbek sem maradtak ki a vizsgálatból, egyes túlbuzgó pedagógusok az ártatlannak tűnő „mit hozott a Jézuska?”, „hogyan telt a karácsony?” kérdésekkel ellenőrizték, hogy otthon miként állnak a világnézeti harc frontján.

A forradalom leverése után változtak a módszerek, elismerték a karácsonyt, de nem mint vallási eseményt, hanem mint a „a szeretet, a kölcsönös megértésre törekvés ünnepét” (Nyers Rezső 1965-ben). Itt is beköszönt a fridzsiderszocializmus, egyre inkább elüzletiesedett az ünnepekre készülés, ahogy a boltokban is bővült a választék. S ugyan a munkahelyeken, a nevelőotthonokban, az iskolákban továbbra is a fenyőünnepet tartották, az otthonok világába már nem próbáltak csizmákkal bemasírozni.

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/46263/pics/lead_800x600.jpg
fenyőünnep,karácsony,kommunista
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?