A turáni népek segítségével szabadultak volna meg Trianon bilincseitől

Tóth Marcell

S még sok minden más érdekességről is beszámolunk Ablonczy Balázs előadásából. A történész feldolgozta a turanisták és a kelet felé tekintők történetét. Kiderült, az összeesküvés-elméletek hívei mellett olyan jeles, vagy ismert történelmi személyiségeket is megtalálhatunk, akikről nem is gondoltuk volna, hogy hisznek ebben az eszmében.

- A turanizmus nem más, mint a magyar őstörténetről való gondolkodás. Nem egyedi jelenség, hasonló eszmeáramlatok megjelentek az oroszoknál és a lengyeleknél is - fogalmazott szegedi előadásában Ablonczy Balázs történész, aki nemcsak a Trianon 100 kutatócsoportot vezeti, hanem Keletre, magyar című munkájában be is mutatta a turanizmus történetét.

Nyugati hatásra tört be Kelet a gondolkodásmódunkba 

Ha a Youtube-on ma körülnézünk, akkor a turán kulcsszóra török videókat és magyar ezoterikus anyagokat találunk. Pedig ez régen koránt sem volt így,

olyanok csatlakoztak a mozgalomhoz, mint Gárdonyi Géza, vagy Bánffy Miklós.

Maga a kifejezés írásban először valamikor a XVIII. és XIX. századfordulóján bukkant fel, de az igazán népszerűvé válásához nyugati hatás kellett: Európában divatossá vált az orientalizmus, a Kelet iránti érdeklődés, ami nálunk is megjelent a képzőművészet és az irodalom területén.

Az Osztrák-Magyar Monarchia éveiben és a két világháború közötti időszakban azonban többet jelentett az őshaza keresésénél és szimpla Ázsia felé irányuló figyelemnél. Magába foglalta a magyarság keleti kapcsolatait politikában, tudományban, gazdaságban, egyfajta magyar motívumkincs megteremtését a művészetben (felhasználva a rokonnak tartott népek művészetét), s Magyarország politikai szerepének újraértelmezését.

"Szeretettel gyarmatosítottak" volna

Ez utóbbi azt takarta, hogy napvilágra került egyfajta igény a magyar imperializmusra. A „szeretettel gyarmatosítás”, nem a "lenini" értelemben vett imperialista kizsákmányolását jelentette a 600 milliósnak, más esetben 1 milliárd fősnek számolt "turáni népeknek".

Ma nevetséges elképzelésnek tűnik, hogy a turanisták szerint a Balkánon, a Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten, sőt akár a Távol-Keleten is elérhetett volna hasonló célokat hazánk. Azonban az I. világháború előtt a Magyar Királyság 20 millió lakosa pont annyi volt, mint a Balkán-félsziget összes országáé együtt, a GDP-je pedig még nagyobb is.

Nem habókos jobboldaliak mozgalma volt

Az 1910-ben megalakult Magyar Turáni Társaság egyik vezetője lett Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök, de a tagságban ott volt a teljes politikai elit Károlyi Mihálytól Tisza Istvánig, a fontosabb gazdasági, pénzügyi vezetők, mint Chorin Ferenc és nem kevesen a tudományos világból - érdekes módon kevés történész, de annál több földrajzos. Kezdetben klasszikus egyesületi működést mutattak, teaestek, nyelvórák, előadások, valamint a Turán folyóirat kiadása 1913-tól, valamint Kelettel kapcsolatos lobbitevékenységet folytattak.

Ez igazán 1915 végétől erősödött fel, hogy kimutassák a bolgár, török szövetségesek irányába szolidaritásukat, s egyben pozícionálja magát a birodalom magyar oldala akár az osztrákok, akár a Balkán felé is terjeszkedő németek irányába. Magyar Keleti Kultúrközpontnak nevezték át a társaságot, és székhelyüket az Országházba helyezték, itt is maradtak 1945-ig. Még Kun Béláék is békén hagyták őket, sőt pénzügyi támogatást adtak.

Szerepük volt abban, hogy a Múzeum körütból Mehmed szultán körút lett. Ösztöndíjat nyújtottak a török, bolgár, tatár diákoknak - nemcsak egyetemeken, hanem középfokú intézményekben, tanonciskolákban.

Akciókat kezdeményeztek a hadifogolytáborokban, ahol a "turáni fajú" oroszországi hadifoglyokat tanulmányozták, a merészebbek pedig a Központi Hatalmak oldalán harcoló Turáni Légióban gondolkodtak.

A diadalmas imperializmus helyett a frusztráció ideológiájává vált

1918 után mindez a múlt részévé vált, a diadalmas magyar imperializmusból a magyar frusztráció ideológiájává vált a turanizmus. A társaság a háború után minimum három, de inkább négy-öt-hat részre szakadt. A zsidó származású és a mérsékeltebb tudósok átmentek az XXXX Társaságba, a radikálisabbak viszont kifejezetten merész terveket vázoltak fel a Magyarországi Turán Szövetségben: 40 méteres Attila-szobor, turáni népek olimpiája, turániak leventeotthona, valamint egy turáni utazási iroda ötlete is felmerült.  Turáni - magyar-finn-észt-török-japán stb. - szövetségben is gondolkodtak, hogy így szerezzék vissza a trianoni békeszerződéssel elvett területeket. Képzőművészek, például Boromisza Tibor és építőművészek - többek között Medgyaszay István - álltak a turanisták mellé, ami alkotásaikban is megmutatkozott.

A legszélsőségesebb szárny - a nemzeti szocialista mozgalmakkal gyanús átfedésekkel működő - turáni egyistenhívők voltak, akik külön vallást alapítottak. Ez ellen a keresztény egyházak határozottan felléptek, egy Békés megyei csecsemő "turáni módra történő megkeresztelése" miatti hullámok pedig egészen a Parlament falaiig értek.

Nincs baj a Kurultaj a hagyományőrzésével

1945 után senkit nem büntettek meg azért, mert turanista volt, akit elítéltek, azt is másért börtönözték be. Az ÁVH turanista koncepciós pert sem csinált, ami elsőre meglepőnek tűnik. Összességében három (plusz egy) csoportra oszthatóak a turanisták és utódaik. A radikálisok – akiknek más okból is menekülniük kellett – elhagyták az országot. Innen jutott vissza 1989 után Bobula Ida sumér-magyar elmélete.

A nélkülözhetetlen értelmiségi pozíciókban lévők, orvosok, antropológusok maradhattak, mert a kommunista államnak szüksége volt rájuk.

Bartucz Lajost szegedi egyetem professzort, a Turáni Társaság embertani szakosztályának elnökét gond nélkül igazolták, sőt előfordult, az az igazoló bizottság igazolt egy turanistát, amelynek ő is tagja volt. A harmadik csoport olvasóköröket, asztaltársaságokat, könyvkölcsönzőláncokat hozott létre, s óvatosan tartotta a kapcsolatot az emigrációval - amit a titkosszolgálat néha megfigyelt, néha nem.  A tudományból ugyan kiszorult a turanizmus, de megmaradt egyfajta keleti érzékenység.

1989 után összeadódott a három (négy) vonal, s így nyert teret újra - talán egy társadalmi válság tüneteként - a kétezres években ez a gondolkodásmód. Ablonczy megjegyezte, nincs semmi gond a Kurultaj alapelképzelésével, rengeteg hasonló - például középkori - hagyományőrző rendezvény van Franciaországban. Ami problémát jelenthet, az a hagyományőrzés mellett megjelenő politikai üzenet.

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/45684/pics/lead_800x600.jpg
Ablonczy Balázs,történész,Turán,turáni népek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?