Jászi Oszkár különvonataival mentek elszakítani Erdélyt

Tóth Marcell

99 éve tartották meg a gyulafehérvári gyűlést az erdélyi és partiumi románok. Keleti szomszédunk államalkotó nemzete ünnepelhet, a legnagyobb kisebbség, a magyarság számára viszont nincs ok az örömre: még azt sem tartják be, amit megígértek 1918-ban.

Ha egy korabeli román memorandumot nézzünk, akkor az 1914 és 1918 közötti időszak nem más, mint események sorozata, amelyben Románia tartja magát nemzeti érdekeihez és szövetségi kötelezettségeihez, majd a végén mindig mindenki cserbenhagyja az országot. A mai magyar közvélekedés inkább az ellenkezőjét gondolja. Mi viszont elsősorban a történelmi tények mellett állunk, ezért azok alapján mutatjuk be az utat a gyulafehérvári gyűlésig, ahol a magyarországi románok egy része kinyilvánította hivatalosan is elszakadási törekvéseit.

1.) Románia 1883-ban az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország szövetségéhez csatlakozott, s vállalta, hogy háború esetén Bécs-Budapest segítségére siet. A szerződést 5 évente hosszabbították meg, utoljára 1913-ban. Valójában azonban nem tett le a Magyar Királysághoz tartozó románok (és jelentős részben magyarok, németek, szerbek) lakta területek megszerzéséről. A döntés mellett szólt egyrészt az, hogy a román uralkodó dinasztia rokonságban állt a német császári házzal, másrészt az, hogy minden szomszédjával szemben területi követelése volt, így céljai elérése érdekében engednie kellett valahol.

2.) A háború elején az előbbi szövetség ellenére a semlegesség mellett foglalt állást a Román Királyság. A két blokk versengett a balkáni ország kegyeiért, de Antant és a Központi Hatalmak közül egyértelműen az előbbi tudott többet ígérni: Erdélyt és a Tiszántúlt. Cserébe támadniuk kell a románoknak és nem köthetnek különbékét.

3.) 1916 nyár végén megfelelő(nek tűnő) pillanatban léptek be a románok a háborúba a Központi Hatalmak ellen. Bruszilov „gőzhengere”, azaz az orosz offenzíva ugyanis a nagy veszteségek ellenére valóban hozott sikereket, miközben Erdély védtelen volt. A gyenge 1. hadsereg, az egyéni hőstettek – például az utolsó szálig eleső bányászok az egyik határ közeli bányában – sikeresen lassították az előretörést, habár jelentős számú erdélyi magyar vált menekültté. A tervek és a tények azonban nem mindig azonosak: a gőzhenger kifulladt, a német, osztrák-magyar és bolgár csapatok sikeresen ellentámadásba lendültek, s december 6-án már Bukarest is elesett.

4.) Az Antantpárti Bratianu tanácsára a németbarát Marghiloman alakított kormány 1918-ban. A bukaresti békével 1918 májusában kilépett a háborúból Románia. Jelentős területeket – többek között magyar kérésre – nem veszített az ország, de a Központi Hatalmak befolyása megmaradt.

5.) Eközben már zajlik az Antant államaiban a propaganda. Szükség is volt erre, egyrészt Wilson amerikai elnök 14 pontja nem tartalmazza Órománia és Erdély egyesítését, másrészt a különbékével megszegték az Antanttal kötött szerződést. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét, először befolyásos szakértők, politikusok állnak melléjük, mint az angol Seton-Watson, végül elérték, hogy szeptember végén Wilson is igazságtalannak nevezze a bukaresti békét.

6.) Közeledett a Központi Hatalmak összeomlása. A román uralkodó parancsot adott Erdély elfoglalására október 28-án. Október végén átvette a hatalmat Károlyi Mihály a Magyar Nemzeti Tanáccsal, november 3-án az olasz fronton fegyverszünetet kötöttek a monarchia képviselői, november 13-án Franchet d’Esperey francia tábornokkal a magyarok aláírták a belgrádi fegyverszünetet, ennek értelmében a Maros vonaláig ki kell ürítenie az Antant számára a területeket a Magyar Királyságnak. Románia ugyan elméletileg nem számítódik ide, ezt csak utólag, decemberben ismerik el, mégis megkezdték a támadást. A magyar határvédelmi erők a kormány parancsára visszavonultak.

7.) Megalakult Aradon a Román Nemzeti Tanács, amely november 6-án kiáltványt adott ki, helyi román gárdák, önkormányzatok alakítására szólít fel. Három nappal később memorandumot küldtek Budapestre, amelyben felszólították a magyar kormányt Erdély, valamint Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros vármegyék átadására. Tárgyaltak a magyar féllel, de Jászi Oszkár magyar nemzetiségi miniszter svájci kantonokon alapuló felosztását valójában nem akarják elfogadni. Nem véletlenül, minden lépésüket egyeztették a királysággal a tanács tagjai.

Így jutunk el a gyulafehérvári gyűlés előkészítéséig. A magát újból nyeregben érző Bratianu jóváhagyást kapott egy nagy népgyűlés előkészítésére novemberben, erről 21-én már megjelenik egy felhívás. December 1-jén mintegy 100 ezer román gyűlt össze Gyulafehérváron. Az eljutást megkönnyíti, hogy a résztvevők számára különvonatot biztosított Jászi. Azért, hogy ezt kimondhassák:

„Az összes román 1918. november 18 / december 1-jei gyulafehérvári nemzetgyűlése, melyen Erdély, Bánság, Partium és Máramaros vidékeinek képviselői vesznek részt, kimondja az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A nagygyűlés különösen kinyilvánítja a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Bánság teljes területére, melyet a Maros, a Tisza és a Duna határol.”

S egyben megígérték a magyaroknak (is):

„Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

Az 1228 küldött egy 200 tagból álló Nemzeti Nagytanácsot választott, ez utóbbi pedig a következő nap kormányzótanácsot. Küldöttség indult Bukarestbe, december 24-én törvénybe iktatják az egyesülést. Eközben a román csapatok pedig már régen a Maroson túl jártak…

(Források szövege: Wikipédia, a többi részhez haszonnal forgattunk sok szakirodalmat, így többek között Catherine Durandin: A román nép története című munkáját és Eördögh István Erdély román megszállása 1916-1920 című kötetét.)

https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/45445/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?