Romsics: Trianon napjainkig meghatározza az országot


Elsők között ismerkedhettünk meg - a budapesti könyvbemutató előtt egy nappal - Szegeden Romsics Ignác új kötetével, a Magyarország történetével. Beszámolónk.

- Mintegy tizenöt éve foglalkozom a magyar történelem XX. századon kívüli részeivel – árulta el Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora szerdai könyvbemutatóján. A szegedi egyetem Tanulmányi és Információs Központjában ismerkedhetett meg a nagyközönség a történész frissen megjelent munkájával.

A keret adott volt Romsicsnak: 500-550 oldal, azaz mintegy 1,2 millió karakter, azonban a szelektálást szintén elvárták. A mindenképpen megtartandó és a kihagyandó elemek között csak egy szűk szürke zóna maradt, amiről ő mint szerző döntött. A „Clió bűvöletében: magyar történetírás a 19‑20. században” című kötetének köszönhetően megismerhette az elődök munkásságát, s azt, hogy ők hasonló szintéziseiket milyen módon tagolták. Romsics szakítani kívánt nemcsak a marxista szemlélettel, hanem azzal is, hogy egy-egy uralkodó élete, vagy uralkodóház kihalása alapján bontsa részekre művét, számára az állam hovatartozása bírt jelentőséggel. Ezért 1526 és 1541 határ a középkor végénél, mert ezt követően három részre bomlott a magyar állam, s az újabb változást a török elleni felszabadító háborúk jelentették csak. Az utolsó korszak a trianoni békediktátummal kezdődött el, hiszen a mindenkori magyar kormányoknak ma is tekintettel kell lenniük a több milliós határon túli kisebbségre, s arra a gazdasági kényszerűségre, hogy export-import függővé vált az állam.

Elsősorban az ismert, kidolgozott elméletekre épített, amely elképzeléseket már megvédtek. Egyes történelmi személyeknél árnyalta a képet, többek között Mária Terézia pozitív szerepére ma nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az akadémikus szerint. Bizonytalanság esetén bemutatott több álláspontot is, habár tisztázta mindig, hogy ő hozzá melyik áll közelebb.  Összevetette Magyarországot és Európa más részeit, így derült ki, hogy szinte teljes történelmünk során inkább utolérni próbáltuk a Nyugatot. Már a gótika is 100-150 év késéssel jelent meg nálunk Franciaországhoz képest, s habár Mátyás idején voltunk a legközelebb a célhoz, akkor sem sikerült azt elérni. Megjegyezte, a dualizmust követően a XX. század egyetlen időszaka sem segített abban, hogy Európát utolérjük, sőt, a szocializmus alatt pont az ellenkező irányba haladtunk.

Romsics Ignác: Magyarország története. Budapest, Kossuth Kiadó, 2017.

Hamarosan Romsics Ignác Blogstarnak adott exkluzív interjújával jelentkezünk! Nem akar lemaradni róla? Kövesse a Helló, Múlt! blogot a Facebookon is!

3
https://tortenelem.blogstar.hu/./pages/tortenelem/contents/blog/44830/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 3 db hozzászólás érkezett!
Istvan 2018-01-01 11:16:35
Kötetbemutató a szerzővel, Szegeden:
www.youtube.com/watch?v=h_v-S0C9R60
Válaszolok
Istvan 2018-01-01 11:15:37
Kötetbemutató a szerzővel, Szegeden:
https://www.youtube.com/watch?v=h_v-S0C9R60
Válaszolok
Istvan 2018-01-01 11:14:46
Kötetbemutató a szerzővel, Szegeden:
https://www.youtube.com/watch?v=h_v-S0C9R60
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?